A Határtalanul program keretében (HAT–15-05-0705), az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő finanszírozásával május 30-án reggel 6 óra körül elindultunk, hogy 5 csodálatos napot töltsünk Erdélyben.
Először Nagyszalontán álltunk meg, ahol a Csonka toronynál Arany János szobrát néztük meg. Ezek után szülőházát tekintettük meg, ahol a Toldi és A walesi bárdok című művéből hallottunk részletet. Innen tovább mentünk Nagyváradra, ahol Szent László életéről hallhattunk egy rövid előadást. Itt csatlakozott hozzánk az idegenvezetőnk, Andor bácsi, Tőle tudtuk meg, hogy a székesegyházat a püspök temetése miatt sajnos nem tudjuk megnézni. Következő úticélunk Vársonkolyos volt, ahol rövid túrázást követően egy függőhídon átmentünk a Sebes-Körös fölött. A Szelek-barlangjánál egy karsztforrás fakad, melynek vizéből mintát is vettünk. Átmentünk a Király-hágón, ahol egy kis pihenő közben meghallgattuk a történetét. A nap végén elértünk első szálláshelyünkre, Kalotaszentkirályra. Nagy örömmel és kedvességgel vártak már bennünket.
Kedden első megállónk Körösfőn volt, ahol megnéztük, honnan ered a Sebes-Körös. Kolozsváron megnéztük a János Zsigmond Unitárius Iskolát, majd a 7.-es diákok vezetésével a város főbb nevezetességeivel ismerkedtünk. Következő megállónk Torda volt. Itt ellátogattunk a sóbányába, ami nagyon tetszett mindenkinek. Az esős időjárás miatt sajnos nem tudtuk megnézni a Tordai hasadékot. Szovátán körbesétáltuk a Medve-tavat, majd Székelyszentlélekre utaztunk, ahol elfoglalhattuk második szállásunkat. Nagyon szívélyes fogadtatásban volt részünk, süteménnyel vártak a szállást adó háziak.
Szerdán először Zetelakára a víztározóhoz mentünk. Csodálatos látvány tárult elénk. Meghallgattuk a hely legendáját, amely igaz történet is. Hosszas buszozás után a Gyilkos-tónál álltunk meg. Megtudtuk, hogyan alakult ki, miért kapta nevét és a legendájával is megismerkedtünk. Ezután a Békás-szoroshoz mentünk. Csodálatos látvány tárult elénk. Séta közben megtudtuk, hogyan kell felszerelni egy hegyet ahhoz, hogy lehessen sziklát mászni rajta. Hosszas buszozás után érkeztünk Korondra, ahol megnéztünk egy fazekasműhelyt és lehetőségünk volt vásárolni is. A nap utolsó állomása Farkaslaka volt, ahol Tamási Áronról emlékeztünk meg.
Csütörtöki első úticélunk a nyergestetői emlékmű volt. Az odavezető úton megálltunk Máréfalván, ahol egy székelykaput közelebbről is megnézhettünk. Az emlékműnél koszorút helyeztünk el az 1848-49-es szabadságharcban elesett székelyek emlékére. Ezután a Szent Anna-tóhoz mentünk. Az idő sajnos nem kedvezett, mert szakadt az eső, de minket nem félemlített meg, csak a medvék. Egy rövid sétát tettünk a tó partján. Visszafelé a szállásunkra, megálltunk Homoródfürdőn, ahol borvizet kóstolhattunk.
A pénteki napon elbúcsúztunk szállásadóinktól, megköszöntük, hogy ilyen szép, tiszta és otthonias helyen lehettünk. Ezt követően a helyi iskolába mentünk, ahol találkoztunk a 7. osztályos gyerekekkel. Egy rendkívüli kémiaórát töltöttünk el velük, majd átadtuk ajándékainkat. Búcsút vettünk Székelyszentlélektől, majd Segesvárra utaztunk. Az Óratornyot és az óvárost néztük meg, de kívülről láthattuk Drakula házát is. Egy hosszú út után, a Dévai Szent Ferenc Alapítványhoz érkeztünk. Az árva gyermekeknek vittünk adományokat. Aradon koszorúztunk az aradi vértanúk emlékművénél.
Fájó szívvel indultunk haza, hiszen nagyon jól éreztük magunkat és gyönyörű helyeken jártunk.
A hetedik osztályosok nevében: Hódi Barbara és Kusnyar Zita
 |
| Határtalanul Erdélyben |
